A málna metszése januárban – Milyen betegségektől óvhatjuk meg ilyenkor?
Az év első hónapjai ideális időszakot kínálnak a kertészeti teendők elvégzésére, és ebbe beletartoznak egyes növények metszése is. Az éveleji hónapokban végzett megfelelő metszések hozzájárulnak a növények egészségéhez, virágzásukhoz és termésük mennyiségéhez is. Januárban, februárban ahogy engedi az időjárás, érdemes a málnát és a köszmétét is megszabadítani az elhalt ágaktól, mivel korán kezdenek rügyezni.
Miért fontos a januári metszés?
Mondhatjuk azt is, hogy kulcsfontosságú, mert ebben az időszakban a növények nyugalmi állapotban vannak még, ami lehetővé teszi számunkra, hogy károkozás nélkül megszabadítsuk az elhalt ágaktól a növényeket. Ebben az időszakban még könnyebben gyógyítja az esetleges sebeket. Ezenkívül a hideg téli hónapokban a növények anyagcseréje is alacsonyabb, így a metszés kevésbé stresszes számukra.
Általános metszési tippek
Elhalt és sérült ágak eltávolítása: Távolítsuk el azokat az ágakat, amelyek betegségnek vagy sérülésnek vannak kitéve. Ez javítja a növény általános egészségét és megelőzzük a betegségek terjedését.
Formai metszés: Ilyenkor a növény formáját is megigazíthatjuk, különösen gyümölcsfáknál és bokroknál fontos. Ez nemcsak esztétikailag teszi vonzóbbá a növényt, hanem segíti a megfelelő napfény és levegő keringését is.
Hosszú hajtások visszavágása: Sok növény, mint például a szőlő, a rózsa, fekete szeder hajlamosak hosszú hajtásokat nevelni, ezeknek a visszavágásával serkentjük az új növekedést és javítjuk a virágzási teljesítményét is.
A málna metszésének fontossága
A málna januári, februári metszése kiemelten fontos a jó terméshozam és a növény egészségének szempontjából. Hajlamos a túlzott elágazásra, ami csökkentheti a termést és nehezítheti a növény gondozását. Válasszuk le a régi, elöregedett hajtásokat, hogy helyet adjon az új növekedésének. Ezzel megelőzhetjük a betegségek elterjedését is, mivel a megfelelő levegőáramlás csökkenti a nedvesség és a kórokozók terjedését. A megfelelő metszéssel a málnának jobb terméshozama is lesz, és a gyümölcsök könnyebben hozzáférhetővé válnak a szüret során.
A málna leggyakoribb betegségei
Rozsda
Tünetei: a levelek alsó részén megjelenő vöröses-sárga, később fekete foltok, majd a levelek elszáradnak. A levelek összegyűjtésével és elégetésével megelőzhetjük a betegséget.
Hajtások elszáradása
Tünetei: gomba támadja meg a hajtásokat, melyeken július és augusztus között kékes foltok jelentkeznek, és idővel egyre jobban növekednek. A végek elszáradnak, a levelek lehullnak és az ágak kérgén mély sebek jelentkeznek. A fertőzött részek levágásával és elégetésével a betegséget kordában tudjuk tartani.
Szürkerothadás
Tünetei: a levelek szélein és a gyümölcsökön jelenik meg egy szürke, vattaszerű rothadás. Az érintett levelek elfonnyadnak, elfakulnak és rothadásnak indulnak. A fertőzött részeket vágjuk le és semmisítsük meg.
A málna leggyakoribb kártevői
Málnavessző-szúnyog
A málnavessző-szúnyog a legjelentősebb sarjkártevő. A nőstények a fiatal sarjak kérge alá rakják tojásaikat. A kikelő nyűszerű lárvák a kéreg alatti fás részeket szívogatják, aminek hatására barna, besüppedő foltok keletkeznek.
Málna gubacsszúnyog
A málna-gubacsszúnyog kártétele kevésbé veszélyes. A tünet egy 1-2 cm átmérőjű, karfiolszerű gubacs a száron.
Málnasodrómoly
A rügyfakadás idején kezdik el károsító hatásukat. A hernyók egy ideig a virággal táplálkoznak, majd meghúzódnak a bütykökben és téli álmot alszanak. Védekezésképpen tisztítsuk le a bokrokat az elöregedett ágaktól.
A Kisfái Ökokert webshopjában a cikkben ajánlott technológiákat megtalál!